8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelete

[ZoozDa]

A környezetvédelmi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere és a belügyminiszter 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelete a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól


1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. l3.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
A veszélyes állatok köre

2. számú melléklet a 8/1999. (VIII 13.) KöM FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
A méreggel ölő állatok tartására vonatkozó speciális előírások

3. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13. ) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
A veszélyes állatokra vonatkozó tartási feltételek és biztonsági előírások



Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

l. §

(1) Veszélyes állatnak minősülnek az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei.

(2) Az l. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20-21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság — a megjelölt szakhatóságok hozzájárulása alapján — veszélyes állattá nyilvánítja, mely határozat azonnali végrehajtásának van helye az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján.

2. §

(1) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki

a) cselekvőképes és büntetlen előéletű,

b) rendelkezik a 3. §-ban megjelölt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,

c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,

d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,

e) biztosítja a 3. számú mellékletben — méreggel ölő állatfajok tartása esetében a 2-3. számú mellékletekben — előírt feltételeket,

f) teljesíti a biztonsági előírásokat.

(2) Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)-f) pontokban előírt feltételeket biztosítja.

(3) Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)-f) pontokban előírt feltételeket — amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik — továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.

(4) Az 1. § (2) bekezdése alapján veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság — a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg — egyedileg határozza meg. Amennyiben a tartáshoz szakképesítés indokolt a 3. § rendelkezését kell alkalmazni. Ha a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletben előírtaknak az Átv. 23. §-ának rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) A 3. számú mellékletben foglaltak a cirkuszi állatokra csak abban az esetén alkalmazhatók, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik.

3. §

A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állategészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében.

4. §

(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett veszélyes állattartás esetén a tartó az Átv.-ben meghatározott engedélyező hatóságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles.

(2) A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vételre [245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 6. §] és ellenőrzésre köteles. Amennyiben a tartás körülményei az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek, a hatóság — az Átv.-ben meghatározott szakhatóságok hozzájárulásával — a tartást engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, az illetékes jegyző az Átv. 23. §-ában foglaltak szerint jár el.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatkertek — a biztonsági feltételek kivételével — a tartási feltételeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kötelesek biztosítani.

5. §

A 4. § (1) bekezdés szerinti tartások eseteiben, ha a tartó természetes személy, 5 év folyamatos tartás alapján a 3. §-ban meghatározott képesítések hiányában is az engedélyező hatóságnak a szakismeretet biztosítottnak kell tekintenie a tartott egyedek tekintetében. Gazdálkodó szervezet esetében a 2. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

6. §

A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki.

7. §

E rendelet 1. számú mellékletében felsorolt veszélyes állatok köréből a pit bull terrier és keverékei, valamint a veszélyesnek nyilvánított eb tartására az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései vonatkoznak.

8. §

A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható.

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Pepó Pál s. k.,
környezetvédelmi miniszter
Dr. Torgyán József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Hámori József s. k.,
nemzeti kulturális örökség minisztere
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter




< >



1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. l3.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
A veszélyes állatok köre
MAMMALIA — EMLŐSÖK
Diprotodontia — Kevés fogú erszényesek
Macropidae — Kengurufélék

Vörös óriáskenguru (Macropus rufus)

Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus)

Nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus)

Primates — Főemlősök
Cebidae — Csuklyásmajomfélék

Valamennyi faj (Cebidae spp.)

Cercopithecidae — Cerkóffélék

Valamennyi faj (Cercopithecidae spp.)

Hylobatidae — Gibbonfélék

Valamennyi faj (Hylobatidae spp.)

Hominidae — Emberfélék

Gorilla (Gorilla gorilla)

Orángután (Pongo pygmaeus)

Csimpánz (Pan troglodytes)

Törpecsimpánz (Pan paniscus)

Carnivora — Ragadozók
Canidae — Kutyafélék

Farkas (Canis lupus)

Pit bull terrier, valamint annak valamennyi egyede és keveréke, melyet veszélyes ebnek minősítettek

Ursidae — Medvefélék

Valamennyi faj (Ursidae spp.)

Mustelidae — Menyétfélék

Rozsomák (Gulo gulo)

Hyaenidae — Hiénafélék

Valamennyi faj (Hyaenidae spp.)

Felidae — Macskafélék

Oroszlán (Panthera leo)

Tigris (Panthera tigris)

Jaguár (Panthera onca)

Leopárd (Panthera pardus)

Hópárduc (Uncia uncia)

Ködfoltos párduc (Neofelis nebulosus)

Gepárd (Acionyx jubatus)

Hiúz (Lynx lynx)

Karakál (Caracal caracal)

Probosciea — Ormányosok
Elaphantidae — Elefántfélék

Afrikai elefánt (Loxodonta africana)

Ázsiai elefánt (Elephas maximus)

Perissodactyla — Páratlanujjú patások
Rhinocerotidae — Orrszarvúfélék

Valamennyi faj (Rhinocerotidae spp.)

Equidae — Lófélék

Valamennyi faj (Equidae spp.), kivéve a háziasítottakat

Artiodactyla — Párosujjú patások
Hippopotamidae — Vízilófélék

Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)

Bovidae — Marhafélék

Vízibivaly (Bubalus bubalis)

Mindoro-bivaly (Bubalus mindorensis)

Anoák összes faja (Anos spp.)

Kafferbivaly (Syncerus caffer)

Banteng. (Bos javanicus)

Gaur (Bos gaurus}

Kouprey (Bos sauvelii)

Vad jak (Bos mutus)

Amerikai bölény (Bison bison)

Európai bölény (Bison bonasus)

AVES — MADARAK
Struthioniformes — Stuccalkatúak
Struthionidae — Struccfélék

Strucc (Struthio camelus)

Casuaridae — Kazuárfélék

Valamennyi faj (Casuaridae spp.)

Dromaiidae — Emufélék

Emu (Dromaius novaehollandiae)

Falconiformes — Sólyomalkatúak
Cathartidae — Újvilági keselyűk

Valamennyi faj (Cathartidae spp.)

Accipitridae — Vágómadárfélék

Hárpia (Harpia harpyia)

Majomevő sas (Pithecophaga jefferyi)

Rétisasok (Haliaetus spp.)

Valódi sasok (Aquila spp.)

Strigiformes — Bagolyalkatúak
Strigidae — Bagolyfélék

Uhuk összes faja (Bubo spp.)

Hóbagoly (Nyctea scandiaca)

Szakállas bagoly (Strix nebularia)

Urali bagoly (Strix uralensis)

REPTILIA — HÜLLŐK
Testudinata — Teknősök
Chelidridae — Aligátorteknős-félék

Aligátorteknős (Chelydra serpentina)

Keselyűteknős (Macroclemys temmincki)

Crocodylia — Krokodilok
Valamennyi faj (Crocodylia spp.)

Squamata — Pikkelyes hüllők
Helodermatidae — Mérgesgyík-félék

Valamennyi faj (Helodermatidae spp.)

Varanidae — Varánuszfélék

Komodói varánusz (Varanus komodoensis)

Bengálvaránusz (Varanus bengalensis)

Óriásvaránusz (Varanus giganteus)

Nílusi varánusz (Varanus niloticus)

Pápua-varánusz (Varanus salvadorii)

Szalagos varánusz (Varanus salvator)

Boidae — Óriáskígyók

Boa (Boa constrictor)

Anakonda (Eunectes murinus)

Tigrispiton (Python molurus)

Kockáspiton (Python reticulatus)

Sziklapiton (Python sebae)

Ametiszt kígyó (Liasis amethistinus)

Colubridae — Siklófélék

Atractaspis spp. (valamennyi faj)

Balanophis spp. (valamennyi faj)

Dispholidus spp. (valamennyi faj)

Rabdophis spp. (valamennyi faj)

Thelotornis spp. nemek összes faja(i)

Elapidae — Mérgessikló-félék

Valamennyi faj (Elapidae spp.)

Hydrophiidae — Tengerikígyó-félék

Valamennyi faj (Hydrophiidae spp.)

Laticaudidae — Laposfarkú tengerikígyó-félék

Valamennyi faj (Laticaudidae spp.)

Viperidae — Viperafélék

Valamennyi faj (Viperidae spp.)

Crotaliidae — Csörgőkígyófélék

Valamennyi faj (Crotaliidae spp.)

CHELICERATA — CSÁPRÁGÓSOK
Arachnida — Pókok
Theridiidae — Gömbhasú pókok

Latrodectus nem összes faja (Latrodectus spp.)

Ctenidae — Fésűspók-félék

Valamennyi faj (Ctenidae spp.)

Scorpiones — Skorpiók
Valamennyi faj (Scorpiones spp.)

MYRIAPODA — SOKLÁBÚAK
Chilopoda — Százlábúak
Scolopendridae — Valódi szkolopendra-félék

Valamennyi faj (Scolopendridae spp.)

< >



2. számú melléklet a 8/1999. (VIII 13.) KöM FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
A méreggel ölő állatok tartására vonatkozó speciális előírások
1. Csak olyan faj, illetve egyed(ek) tartható, amely marása ellen hatásos szérum rendelkezésre áll.

2. A szérum tárolása, cseréje a használati utasításban előírtaknak megfelelő.

3. A méreggel ölő állatot tartó az állat tartásához szükséges ismeretekkel — beleértve az elsősegélynyújtást és az ellenszérum használatát — rendelkezik.

4. Az állat nem kívánt kijutásának elkerülése érdekében az inszektáriumot, terráriumot biztonsági üveg felhasználásával jól zárhatóan kell elkészíteni.

5. Az inszektáriumon, terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel ölő állat veszélyét jelző figyelmeztetést.

6. A méreggel ölő állat tartóhelye nem maradhat a 3. pontban leírt feltételekkel rendelkező személy felügyelete nélkül idegenek jelenlétében.

7. A méreggel ölő állatokkal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (takarítás, etetés, itatás, áthelyezés) a beavatkozásra jogosult is csak egy másik személy jelenlétében végezhet.

8. Méreggel ölő állat harapása, marása esetén az állat biztonságos elzárása után a marás utáni teendőket kell a megfelelő sorrendben elvégezni.

9. A méreggel ölő állatokat tartalmazó inszektáriumokat, terráriumokat csak olyan jól zárható helyiségekben szabad elhelyezni, ahonnan véletlen szökés esetén sem tudnak más köz- vagy magánterületre kijutni, illetve ahová illetéktelen személy bejutása akadályozott.

10. Az egyéb tartási feltételek a veszélyes állatokra vonatkozó általános tartási feltételeknek megfelelőek.

< >



3. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13. ) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelethez
A veszélyes állatokra vonatkozó tartási feltételek és biztonsági előírások*
(* A megadott méretek a minimális feltételeket jelölik.)

Gerinctelenek
Az összes fajra vonatkozóan: 30x30x30 cm-es jól zárható inszektárium egyedi elhelyezésnél.

További egyed: az alapterület 20 %-kal növelendő.

Gerincesek
Hüllők
Teknősök

Az akvárium alapterülete:

— hosszúság: 4x a teknős hátpáncél hossza

— szélesség: 2x a teknős hátpáncél hossza

— vízmélység: 2x a teknős hátpáncél hossza egyedi elhelyezésnél.

További egyed: az akvárium alapterülete 30 %-kal növelendő.

Gyíkok

A terrárium alapterülete:

— hosszúság: 2,5x a teljes testhossz

— szélesség: l,5x a teljes testhossz

— magasság: lx a teljes testhossz egyedi elhelyezésnél.

További egyed: a terrárium alapterülete 20 %-kal növelendő.

A terrárium jól zárható legyen.

Kígyók

A terrárium alapterülete:

— hosszúság: lx a teljes testhossz

— szélesség: 0,5x a teljes testhossz

— magasság: 1x a teljes testhossz, max. 2 m egyedi elhelyezésnél.

További egyed: a terrárium alapterülete 20 %-kal növelendő.

A terrárium jól zárható legyen.

Megjegyzés: a biztonsági előírások a méreggel ölő állatfajokra vonatkozó speciális előírásoknál találhatók.

Krokodilok

Kistestű fajok (1,5 m testhossz alatt)

— medence terület: lx a testhossz (m2)

— vízmélység: 0,5x a testhossz (m2)

— szárazföld: 2x a testhossz (m2)

Nagytestű fajok (1,5 m testhossz felett)

— medence terület: 2x a testhossz (m2)

— vízmélység: 0,5x a testhossz (m2)

— szárazföld: 4x a testhossz (m2) egyedi elhelyezésnél.

További egyedek: a medence és a szárazföld területe 20 %-kal növelendő. A medence/szárazföld arány mind a belső helyen, mind a külső kifutóban 1/2.

A kifutót határoló anyag magassága, ha rács: l x a testhossz, ha üveg vagy egyéb kapaszkodásra alkalmatlan anyag: 2/3 x a testhossz.

Madarak
Rúgás és csípésveszélyes fajok:

Külső kifutó
Belső hely

Strucc
(3 egyedre)
250 m2
6 m2/egyed

további egyed
+ 50 m2

Kazuár
(2 egyed)
250 m2
6 m2/egyed

Emu
(2 egyed)
200 m2
4 m2/egyed

további egyed
+ 100 m2




Kerítésmagasság: 2 m

Csőrvágás és lábfogás veszélyes fajok:

Röpde terület,
magasság

Keselyűk, nagytestű sasok
(2 egyed)
30 m2
4 m

további egyed
+ 10 m2

Kistestű sasok, nagytestű sólymok, nagytestű baglyok
(2 egyed)
24 m2
2,5-3 m

további egyed terület
+ 4-6 m2




Emlősök
Külső ketrec
Belső ketrec
Megjegyzés

Nagytestű kenguruk
(6 egyed)
200 m2
20 m2

további egyed
+ 15 m2
+ 4 m2

Majmok (pár, család, csapat)

Halálfejes majom, Tamarin
8 m2/2 m
8 m2/2 m

Saki, Uakari, Bőgőmajom
10 m2/2,5 m
10 m2/2,5 m

Csuklyásmajom, Gyapjasmajom
16 m2/3 m
16 m2/3 m
szárazárok: 3,5 m mély, 3,5 m széles
vizesárok: 1 m mély, 3,5 m széles, 1 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál

Cerkófok
(5 egyed)

25 m2/2,5 m

10 m2/2 m

további egyed
+ 2 m2
+ 1,5 m2
vizesárok: 4 m széles

Huszármajmok
(5 egyed)
30 m2

további
ua. mint a cerkófok

Mangábék
(5 egyed)
ua. mint a cerkófok

Makákók
(5 egyed)
ua. mint a cerkófok
1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál

Páviánok
(5 egyed)
ua. mint a huszármajmok

Mandrill
(5 egyed)
ua. mint a huszármajmok
1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál

Gerezák
(5 egyed)
3 m ???
ua. mint a huszármajmok ???
3 m ???

Langúrok

(5 egyed)
ua. mint a cerkófok

Hulmán
ua. mint a huszármajmok

Karcsú majmok
(5 egyed)
20 m2/3 m
20 m2/3 m

Emberfélék
(2 egyed)
25 m2/4 m
25 m2/4 m

további egyed
+ 10 m2
+ 10 m2
ketrec vagy biztonsági üveg;
száraz vagy vizesárok csak egyéb biztonsági rendszerekkel együtt alkalmazható




Farkasok, hiénák

Kifutóterület: 100 m2/pár, további egyedenként 10 m2. Az állatoknak kellő számú alvó- és búvóhely biztosítandó. Mivel szívesen ásnak, a kerítésalapot legalább 2 m mélyre a talajszint alá kell vinni. A kerítésmagasság szintén 2 m.

Menyétfélék

Külső kifutó

Rozsomák
(1 pár)
80 m2

további egyed
+ 20 m2




Macskafélék

Külső kifutó
Belső ketrec

Oroszlán, tigris
(1 pár)
40 m2
25 m2

további egyed
+ 10 m2
+ 4 m2

Leopárd, jaguár, puma, hópárduc, ködfoltos párduc
(1 Pár)
30 m2
15 m2

Gepárd
(1 hím + 2 nőstény)
80 m2
20 m2 + 5 m2 box

további egyed
+ 10 m2
+ 5 m2 + 5 m2 box

Hiúz, karakál
(1 pár)
20 m2/2 m
10 m2

további egyedek
+ 10 m2
+ 5 m2




Az állandóan szabadkifutóban tartott állatoknak egy 3 m2-es alvóbox szükséges. A hidegtűrő fajoknak, illetve alfajoknak csak egy csapadék- és huzatmentes alvóhely kell. A melegebb helyeken élőknek a belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.

Tigris, jaguár fürdőmedence mérete: min. 2 m2/egyed

Biztonsági feltételek:

Oroszlán, tigris: sima fal vagy rács, 1 m-es befelé hajló rácsmagasítással vagy villanypásztorral. Rácsmagasság: min. 4 m.

Gepárd: ua. Rácsmagasság: min. 2 m.

Oroszlán, tigris, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 4 m mély szárazárok.

Oroszlán, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 2 m mély vizesárok.

A többi faj biztonságos tartásához teljesen zárt ketrec szükséges. A ketrecek, kifutók ajtajait lakattal, kulccsal kell zárni.

Medvék

Külső kifutó
Belső ketrec

Jegesmedve
(1 pár)
200 m2
6 m2/3 m belmagasság

további egyed
+ 50 m2 ???
egyedenként

fürdőmedence mélység: 1,5 m
felület:: 60 m2

Barnamedvék, ajakos medve, pápaszemes medve
(1 pár)
150 m2
6 m2/3 m belmagasság

további egyed
+ 20 m2
egyedenként

Örvösmedve
(1 pár)
100 m2
4 m2/2 m

Malájmedve
(1 pár)
60 m2
4 m2/2 m belmagasság

további egyed
+ 10 m2
egyedenként




Fűteni csak a maláj-, ajakos-, pápaszemes medvék belső helyiségében kell. Hőmérséklet: min: 12 °C.

Biztonsági feltételek:

A jeges-, grizzli-, kodiakmedvéket nem zárt kifutóban tartva a kerítés magassága min. 3 m, valamint e fölött egy 1 m-es befelé hajló rács. A többi fajnál a kerítésmagasság min. 2,5 m és egy 1 m-es befelé hajló rács:

Az ajtókat lakat és csavarmenetes zár mellett egyéb pl. hidraulikus zárral is meg kell erősíteni.

Elefántok

Kifutóterület 2 vagy 3 elefánttehén részére: 500 m2,

1 elefántbika részére: 150 m2

Éjjelre lekötözve 15 m2/egyed

Éjjelre lekötözés nélkül 30 m2/egyed

Éjjelre lekötözés nélkül (bika) 50 m2

Belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.

Fürdés, illetve fürdetési lehetőség szükséges.

Biztonsági feltételek:

A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön.

Magassága teheneknél min. 1,8 m

bikáknál min. 2,5 m.

Szárazárkos tartásnál az árok szélessége megegyezik egy felnőtt elefánt testhosszával, mélysége min. 2 m.

Orrszarvúak

Kifutóterület: 500 m2/1 pár

Éjszakai elhelyezés: 20 m2/egyed. (Csak a szélesszájú orrszarvút lehet elkülönítés nélkül tartani a belső kifutóban.)

A belső helyiség hőmérséklete min. 18 °C. Fürdési lehetőség a páncélos- és a szumátrai orrszarvúnak. kell.

Biztonsági feltételek:

Kifutóhatároló 2 m magas masszív anyagból. Lehetséges száraz- vagy vizesárok is, amely 2 m széles és 2 m mély

Nílusi víziló

Külső kifutó
Belső ketrec

(1 pár)
100 m2
30 m2

további egyed
+ 50 m2
+ 15 m2

Medence a teljes külső és belső kifutó 2/3-a, vízmélység 1,5 m.




Lófélék, marhafélék

(6 egyed)
500 m2
8 m2/egyed istállózandó

további egyed
+ 60 m2


forrás: http://www.fauna.hu/hu/law/vrend/fvm81999.html#fej